Vajon hogyan kezelik Svédországban a járványhelyzetet? Miért lazábbak a szabályok, félnek-e a svédek, amiért a többi országtól eltérő utat választottak? Szeles Judit Svédországban élő írónő mesélt az ottani egészségügy helyzetéről, és hogy milyen most az élet a járvány idején. 

• Milyen a svéd egészségügy (a járványhelyzeten kívül)? Miben más, mint a magyar?

• Szeles Judit: A svéd egészségügy alapvetően mind szakmailag, mind felszereltségében törekszik a maximálisan jó ellátásra. Azonban meglehetősen túlterheltek az egészségügyi dolgozók, és nem kapnak elegendő anyagi juttatást a munkájukhoz mérten. Természetesen a felszereltség fényévnyire jobb, mint Magyarországon. A hosszú előjegyzési-várakozási listák azonban itt is megnehezítik a betegek helyzetét. A magánkórházak nem olyan elterjedtek, mint Magyarországon. Ezért előfordul, hogy a megelőzés, illetve a gyors beavatkozás helyett már krónikus állapot alakul ki. Az idősotthonok biztonsága azonban kívánnivalót hagy maga után. Az elhunytak egy nagyobb része idősotthonban lett beteg. Mivel magam is dolgoztam ilyen intézményben, tudom, hogy ezek az otthonok kevésbé néznek ki úgy, mint az egészségügyi intézmények. Az az elképzelés ugyanis, hogy a leginkább otthonosnak kell ezeknek lenniük. A beteggondozók például saját privát ruhában dolgoznak általában, nincsen munkaruházat.  

• Milyen személyes tapasztalataid vannak esetleg róla?

• Sz.J.: Nekem viszonylag sok problémám volt az utóbbi húsz évben az egészségemmel. Nem volt egészen zökkenőmentes a magyar rendszerből átkerülni a svédbe. Nehezen toleráltam a hosszú várakozási időt. Legutóbb három évet kellett konkrétan várnom egy mellékpajzsmirigyműtétre. 

• A svéd járványkezelés egyik fontos ismertetőjegye, hogy a politikusok szinte teljesen kimaradnak belőle, az embereknek csak a szakértők adnak tanácsokat, iránymutatásokat.

• Sz.J.: Mindenképpen fontosnak tartom, hogy a svéd társadalom felelősségteljes, felnőtt állampolgárokként kezeli az embereket. Ennek nagyon pozitív pszichológiai hatása van. A politikusok kimaradása a döntéshozatalból is növeli a biztonságérzetet és a felelősségteljes viselkedést. A szociális és egészségügyi politikusok teljes mértékben a szakértelemre támaszkodnak. A szakemberek ajánlásait a politikusok és a király megerősítik médianyilatkozataikban, de az ajánlásokat valóban a Népegészségügyi Hivatal tudósai adják. A járvány kitörése óta a közvélemény figyelme ezekre az ajánlásokra irányul. A különböző politikai pártok megegyeztek abban, hogy az irányítás szakmai legyen. Mivel a jelenlegi miniszterelnök a szociáldemokrata, ezért várható volt, hogy a párt népszerűsége megnövekszik. A svédek bizalma a svéd hozzáállásban nagy, de persze vannak ezt megkérdőjelezők, azonban nincsenek többségben. 

• Az emberek tartanak attól, hogy a többi országtól eltérően kezelik a járványhelyzetet?

• Sz.J.: Épp ellenkezőleg, a többség bízik benne, hogy a választott hozzáállás jó. 

• Mit jelent ez a gyakorlatban? Milyen korlátozások vannak érvényben?

• Sz.J.:  Kórházi látogatási tilalom van, és tilos az idősek otthonába is a látogatás. Ötven embernél húzták meg a gyülekezési tilalom határát. Ezen kívül minden ajánlás szintjén maradt. Nem ajánlatos elhagyni az országot, nem ajánlatos a belföldi utazás, javasolt a munka otthoni ellátása ott, ahol ez lehetséges. Az egyetemeken és középiskolákban távoktatás van. Szórakozóhelyeken nem szabad a pultnál kiszolgálni, csak asztaloknál. 

• Miben változott meg az emberek viselkedése, életmódja?

• Sz.J.: A svédek szeretnek utazni. A tervezett kül- és belföldi utazásokat elhalasztották. Húsvétkor nem utaztak például a rokonokhoz. Nálunk nincs kijárási korlátozás, de a szakemberek ajánlását mindenki komolyan veszi. A sport-, zenei vagy más kulturális események elmaradnak. Ezért megerősödött az internet használata. Az emberek egymással is a net és telefon segítségével tartják a kapcsolatot. (A nethasználat sokkal elterjedtebb, mint Magyarországon.) Kevesebben vannak a szórakozóhelyeken. Nagyobb családi események maradnak el. A természet mindig is kitüntetett szerepű volt a svédeknél. Sokan kirándulni mennek inkább. 

• Mi az, amiből észre lehet venni a hétköznapokban, hogy járvány van?

• Sz.J.: A norvég határ melletti kisvárosban, Strömstadban élek, ahol hagyományosan a norvég vásárlókra, turistákra alapozták a megélhetést. A határzár miatt a norvégok nem tudnak átjönni, ezért a városkánk nagyon kihalt, a kisvállalkozások tönkremennek. Az üzletekben alig vannak emberek, az utcák üresek, a kikötőben nincsenek hajók jachtok. Nem járnak a tengerjáró kompok sem Norvégia és Svédország között. A gépjárműforgalom jelentősen csökkent. Kevesebbet találkozom az ismerőseimmel, óvatosabbak vagyunk. Egyedül élek, és a szociális távolságtartás engem nagyon megvisel. Korábban sokat voltam a barátaim társaságában, jónéhányuk norvég. 

• Te hogyan érzed, biztonságosabb lenne most máshol, vagy inkább a svéd körülmények a veszélytelenebbek?

• Sz.J.: A kialakult krízishelyzet miatt nincs is lehetőség máshol lenni, de nyugodtabb vagyok, hogy itt élek. Svédország hozzáállása teljesen demokratikus, transzparens, mentes minden politikától. Nem tartom felelőtlennek ezt a hozzáállást, bár nyilvánvaló, hogy az állampolgárok felelőssége sokkal nagyobb, mint bármelyik másik európai országban, még a svéd gondolkodásmódhoz közelebb álló Finnországban is. A járvány és a korlátozások következtében kialakuló gazdasági krízis meglátásom szerint Svédországban valamelyest enyhébb lehet, illetve jobban van miből veszíteni, az országnak nagyobb tartalékai vannak, mint például Magyarországnak. 

Minden jog fenntartva!
Ha a cikkből idézni szeretne, vagy az adatait fel kívánja használni, kérjük, linkkel jelölje meg a forrást.
Ha az egész cikket közölni szeretné, kérjük, forduljon szerkesztőségünkhöz.