A világ minden részén számtalan kutató dolgozik azon, hogy felvegye a harcot az új koronavírussal. Mi az, amit már sikerült kideríteniük? Összegyűjtöttük a legfontosabb eredményeket. 

Még minden képlékeny: az adatok egy része bizonytalan, hiszen még csak most találkoztunk ezzel a vírussal. Még zajlik a járvány, így nem tudjuk például, 

• hogy a gyógyulás után mennyi ideig van védettségünk, 
• vagy épp hogy milyen a nemek aránya. 

Ám a kutatók kiderítettek már sok fontos részletet a vírusról, amik segítenek, hogy védekezhessünk. 

Összességében eddig ezt tudjuk az új koronavírus viselkedéséről:  

1. A vírus valószínűleg természetes úton keletkezett
2. Könnyen tud terjedni
3. Fertőz a lappangási idő alatt is
4. Tünetmentesek is hordozzák
5. A felületeken is életképes marad bizonyos ideig

Nézzük  kicsit mindegyiket részletesebben – és azt is, hogy miben segítenek nekünk ezek az információk: 

1. A vírus természetes úton keletkezett:  a vírus egyik fontos fehérjéje az RBD. Molekuláris konzervnyitónak is nevezik, mert ez a fehérje ragadja meg a gazdasejtet, így a vírus ki tudja nyitni, és be tud hatolni. A vírus gerince már létező, állatokban megtalálható vírusokhoz hasonlít, amelyeken  az RBD-rész úgy változott, hogy az emberi sejteket is hatékonyan tudja támadni. Így nem valószínű, hogy laborokban, mesterségesen hozták volna létre, hiszen egyszerűbb lett volna egy már meglévő emberi vírus módosítása. 

• Nem érdemes tehát összeesküvés-elméleteken rémüldözni, a vírus megjelenése egyfajta vírus-evolúció következménye.

Forrás itt

1. Könnyen tud terjedni: az új koronavírus a SARS-vírussal tartozik egy családba, ám nemcsak az alsó és a felső légutakat egyaránt támadja. A SARS-vírus az alsó légutakat fertőzi meg és okoz tüdőgyulladást. A jelenlegi koronavírus is tüdőgyulladást okoz, de ráadásul a felső légutakban is jelen van, így az influenzához hasonlóan könnyen és gyorsan terjed. 

• Ennek ismeretében születtek a járványügyi intézkedések, amelyek betartásával lassítani tudjuk a járványt, és óvni tudjuk magunkat a fertőzéstől. 

Forrás itt

1. Fertőz a lappangási idő alatt is: a lappangási idő átlagosan 5-14 nap (van ennél rövidebb és hosszabb idő persze), ezalatt nincsenek tünetek vagy csak nagyon enyhék, viszont a vírus ekkor is fertőz. 

• Világossá vált tehát, hogy mi magunk is fertőzhetünk, és mások is megfertőzhetnek bennünket akkor is, ha mindenki makkegészségesnek látszik. Ha maszkot-kesztyűt viselünk, azzal a másik ember egészségét óvjuk – ahogy ő a miénket. 

Forrás itt

4. A kutatásról szóló tanulmány:
   Tünetmentesek is hordozzák: tünetmentes emberekben is megtalálták, tehát ők is terjesztik. Az azóta megszületett adatokból pedig egyre inkább az körvonalazódik, hogy épp a tünetmentes betegek terjesztik a leginkább, hiszen “köztünk vannak”, vagyis nem lehet tudni, hogy ki adja át épp a vírust egy olyan embernek, akinél viszont már komoly tüneteket okoz. 

• Ismételten az elszigetelődés fontosságát támasztja alá: ha csak a legszükségesebb esetben és az óvintézkedéseket betartva megyünk emberek közé, akkor elkerüljük, hogy megfertőződjünk vagy akár mi megfertőzzünk másokat.

Forrás itt

5. A felületeken is életképes marad bizonyos ideig: A tüsszentéssel, köhögéssel levegőbe került vírusnak “súlya” van, hiszen a cseppekben távozik a szervezetből, ezért a levegőből lezuhan a körülötte lévő felületekre, és ott megtelepszik: 

• 24 órán túl már nem életképes kartonpapíron,
• 72 órán át tud életben maradni a műanyag felületen, 
• 48 órán át a rozsdamentes acélon, 
• rézen pedig 2-4 óráig. 

A textilen körülbelül 3 órán át marad meg. Az még kérdés, hogy az idő múlásával hogyan változik a vírus fertőzőképessége, de fontos tudni, hogy akkor is elkaphatjuk, ha egy fertőzött beteg után érünk hozzá az adott felülethez, majd a kezünket például a szánkhoz, szemünkhöz visszük, és a kinti-benti ruha rendszerét is érdemes bevezetni. 

• A kézmosás fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, és az ajtó előtt levetett cipő, a kinti-benti ruha rendszere jelentősége is világossá válik. 

Forrás itt

Amit még megtudtunk: tesztelésekkel+szigorú intézkedésekkel fékezhető meg 

Kínában csak 2 tényező együttes alkalmazása segített: a tömeges tesztelések, ha mellette szigorú korlátozások is voltak. A kijárási tilalom előtt egy fertőzöttre átlagosan 1.36 ember jutott, vagyis ennyinek adta tovább. A tilalom után az arány 0.9-re csökkent, ami a járvány megfékezését jelenti. A tesztelések gyakoriságára ugyan nincs ráhatásunk, de azok voltaképpen arra jók, hogy felderítsék a vírushordozókat, és elkülönítsék őket a többi embertől. Így mi magunk is tehetünk ezen a téren is a járvány megfékezéséért: tekintsünk úgy tekintünk minden embertársunkra, mintha pozitív lett volna a tesztje. Sőt: önmagunkra is tekintsünk így, és cselekedjünk ennek fényében. Ha ilyen szemléletben éljük az elkövetkezendő időszakot, akkor azzal mindent megteszünk, hogy ne kapjuk el vagy ne adjuk tovább a vírust. 

Amit még nem tudunk: többször is megfertőzhet-e egy embert a vírus? 

Sajnos nincs egyértelmű adat arról, hogy újrafertőződhetünk-e, mivel már találtak olyan eseteket, ahol gyógyulás után kimutatták a vírust (Kínában, Japánban és Dél-Koreában). De nem lehet tudni, hogy valóban újrafertőződtek-e, vagy csak nem gyógyultak meg teljesen, és visszaestek. Végeztek egy kísérletet majmokon, amely azt mutatja, hogy talán mégsem lehet kétszer megfertőződni: a fertőzött majmok szervezete antitesteket kezdett termelni a vírus beadása után. Miután meggyógyultak, és újra beadták a vírust, az antitestek már elláták a feladatukat, és a majmok nem tudtak megfertőződni. A kísérlet eredményére azonban nem lehet biztonsággal támaszkodni, mivel csak 4 majmon végezték még el a kísérletet, és a gyógyulás után szinte rögtön beadták az újbóli vírusadagot (hiszen sietni kellett az eredménnyel). Ezek miatt nem tudható, hogy az ember is így reagál-e, és hogy mi történik, ha hosszabb idő eltelt már a gyógyulás után, és úgy jön a vírusfertőzés. 

Napról napra közelebb a megoldás 

A kutatások, vizsgálatok azonban folyamatosan zajlanak, sőt, a világ minden tudósa összedugja a fejét: minden eredményt nyilvánossá tesznek, hogy a többi kutató is tudja használni az információkat. Így napról napra közelebb kerülünk ahhoz, hogy minél többet tudjunk meg az új koronavírusról – és magához az ellenszerhez is. Hogy hol is tartanak a védőoltással és a gyógyszerrel kapcsolatos kutatások, azzal a következő cikkünkben foglalkozunk. 

Horváth Orsolya

Minden jog fenntartva!
Ha a cikkből idézni szeretne, vagy az adatait fel kívánja használni, kérjük, linkkel jelölje meg a forrást.
Ha az egész cikket közölni szeretné, kérjük, forduljon szerkesztőségünkhöz.